A v�r�scsuh�s ragadoz�

     El�g messzire kellett utaznom ahhoz, hogy k�zelebbi ismerets�get k�thessek k�t r�k�val. Igaz, m�r itthoni erdei t�r�imon is tal�lkoztam a v�r�scsuh�s ragadoz�val, �m a ravaszdik mindah�nyszor kereket oldottak, mire alaposan szem�gyre vehettem volna õket. �m most, a D�l Keresztje alatt m�sk�pp �llt a helyzet. Egy icipicit �gy �rezhettem magam, mint a Kis Herceg a hetedik bolyg�n.

     Egy farm f�lreesõ vend�gh�z�ban t�boroztunk Dr. Hangay Gy�rggyel, Ausztr�li�ban �lõ vend�gl�t�mmal. Minden este pattogott a gyorsan �gõ eukaliptusz-t�bortûz �s term�szetesen mindannyiszor k�sz�lt rajta valami finoms�g - jobb�ra h�s�tel. M�r az elsõ este megjelent egy r�ka, �s eg�szen k�zel, alig p�r m�terre somford�lt k�r�l�tt�nk. Igazi vad volt: min�l k�zelebb j�tt, izmai ann�l jobban megfesz�ltek. Amikor csontot haj�tottunk fel�, kezdetben elinalt ugyan, �m r�gvest visszat�rt �s elvitte a csemeg�t.
     Hamarosan megjelent egy m�sik r�ka is, tal�n a p�rja. M�snap, amikor az ev�s - �s persze a r�kaetet�s - ut�n nyugov�ra t�rt�nk, m�r h�l�zs�komat szimatolta az egyik ravaszdi. A k�t �llat az utols� napra m�r szem�lyes j�bar�tunk lett. Tal�n valahogy �gy kezdõd�tt egykor a kutya h�zias�t�sa is. "Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer �s mindenkorra felelõs lett�l az�rt, amit megszel�d�tett�l"- mondta a r�ka a Kis Hercegnek. E mond�s j�rt az esz�nkben, amikor r�kav�dõ feliratokkal ragasztgattuk k�rbe a h�zat.
     A r�k�t sajnos kevesen szeretik. N�ha-n�ha ugyan pozit�v szereplõje is lehet a mes�knek - gondoljunk csak Fekete Istv�n halhatatlan mesefigur�j�ra, Vukra - �m a legt�bb elbesz�l�sben m�giscsak meg�talkodott ty�ktolvaj, a kisebbek ravasz gyilkosa. Pedig a r�ka egyszerûen csak nagyszerû ragadoz�, amely val�sz�nûleg semmivel sem ravaszabb, agyaf�rtabb, mint b�rmelyik m�sik, hasonl� m�retû kutyaf�le. Sõt - ha egy�ltal�n szabad ilyen antropomorf kifejez�st haszn�lni -, a farkas bizony sokkal "okosabb" n�la. A h�zi kuty�val nincs k�zelebbi rokons�gban - m�sik nemzets�gbe is tartozik -, b�r m�g a hatvanas �vekben is jelent meg olyan k�nyv, amely mint a kutya egyik lehets�ges õs�t eml�tette. Fogs�gban tartva megszel�d�l, ragaszkodik is gazd�j�hoz, �m igazi bar�t, �leb nem lesz belõle.
     A v�r�sr�ka (Vulpes vulpes) eg�sz Eur�zsi�ban, �szak-Afrik�ban �s �szak-Amerika nagy r�sz�n elõfordul. N�h�ny r�gebbi szakk�nyvben az �szak-Amerik�ban �lõ alfajt m�g k�l�n fajk�nt, Vulpes fulva n�ven eml�tik. Szinte minden �lõhelyen otthon �rzi mag�t. Magtal�ljuk a magasabb hegys�gek erdeiben - max. 3000 m tengerszint feletti magass�gig -, a pr�rin �s a sztyepp�n, tengerpartokon, f�lsivatagokban. Megtelepedett a nagyv�rosok parkjaiban is, �m mivel jobb�ra �jszakai ragadoz�, csak ritk�n ker�l szem el�. Sok helyre betelep�tett�k, �gy p�ld�ul Ausztr�li�ba is. Sajnos itt hamar az õshonos, intelligens ragadoz�hoz nem szokott helyi ersz�nyesfauna kegyetlen v�mszedõje lett. Az �regi nyulat viszont - melynek irt�sa a feladata lett volna - jobb�ra b�k�n hagyja: ha ravasz, ha nem, annyi esze mindenk�pp van, hogy ne fusson a gyors l�b� tapsif�les ut�n, ha k�nnyebb zs�km�ny is akad.
     T�pl�l�k�t tekintve a v�r�sbund�s egy�ltal�n nem v�logat�s. Fõ eledele az eg�r �s a pocok, melyeket magasra sz�kellve fogdos �ssze a mezõn �s erdei tiszt�sokon. Emellett persze sz�vesen fogyaszt madarakat, p�ld�ul f�c�nt is, sõt olykor m�g õzgida �s ny�l is szerepel a zs�km�nylist�n. Kifosztja a parton, n�dasban f�szkelõ ludak, r�c�k f�szkeit, ha alkalma ad�dik, b�k�t is fog, sõt, a hald�gtõl sem undorodik. Az aut�utak �ldozatait is elfogyasztja, de ha nincs m�s, be�ri k�l�nf�le gerinctelenekkel, p�ld�ul f�ldigiliszt�val is. A v�rosi parkokban �lõ r�ka pedig sz�vesen kuk�zik, �lelmiszermaradv�nyokat keres az ed�nyekben.
     A r�ka mag�nyos vad�sz. Csak a p�rz�si idõszakban, r�vid ideig �l p�rban. A nappalt az �gynevezett r�kav�rban, f�ld alatti j�ratrendszerben t�lti, melynek t�bb kij�rata menek�l�si lehetõs�get is biztos�t. "V�r�t" az erõsebb jog�n olykor a borzt�l zs�km�nyolja. Azt, hogy melyik �llat lakik az �regben, viszonylag k�nnyû eld�nteni., a r�kav�r k�rny�ke ugyanis felett�bb b�d�s. Elõfordul azonban olyan eset is, amikor a borz �s a r�ka k�z�s v�rat haszn�l. A szuk�k v�rukban 50-55 napig tart� vemhess�g ut�n 3-5, n�ha t�bb k�lyk�t hoznak vil�gra. A kicsik sz�let�s�kkor m�g csak akkor�k, mint egy vakondok. Gyorsan nõnek, szem�k l2-l4 naposan ny�lik ki. J�ratukat hosszabb idõre elõsz�r csak mintegy k�th�naposan hagyj�k el.
     Ha a r�k�r�l esik sz�, nem mehet�nk el a veszetts�g k�rd�se mellett. Ez a gy�gy�thatatlan k�r emberre �s �llatra egyar�nt hal�los vesz�lyt jelent. Legnagyobb terjesztõje k�ts�gk�v�l a r�ka. A veszett r�ka szel�d, t�nfereg a v�rosokban �s k�zs�gekben is, majd elõbb-ut�bb sz�tt�pik a kuty�k - s ek�zben szint�n fertõzõdhetnek. Nem csoda h�t, ha minden lehets�ges eszk�zzel igyekeznek visszaszor�tani a veszetts�g terjed�s�t. Ennek egyik m�dja a r�k�k tervszerû irt�sa volt, �m ez nem j�rt sikerrel. Hi�ba f�st�lt�k ki od�j�b�l, lõtt�k �s m�rgezt�k, a v�r�sbund�s ragadoz� �llom�ny�t nem lehetett jelentõsen apasztani. �jabban h�sdarabokba rejtett vakcin�kat sz�rnak sz�t �lõhely�k�n, �gy immuniz�lva a vadon �lõ �llatokat.
     A Dun�nt�lon az ut�bbi idõben m�r nem is tal�ltak veszett r�k�t; �gy tûnik, a megelõzõ akci� sikerrel j�rt. �m mint minden �remnek, ennek is k�t oldala van. A s�lyos k�rt�l megszabadulva a r�k�k hihetetlen szaporod�suk indultak: �letemben nem l�ttam annyi r�k�t, mint tavaly ny�ron egy Zala-megyei �jszakai aut�z�s alkalm�val. Az elszaporodott ragadoz�k miatt a term�szetv�dõk �s a vad�szok egyar�nt a fej�ket fogj�k. Hiszen egyetlen r�ka sem tesz k�l�nbs�get a "v�dett �s nem v�dett" zs�km�ny k�z�tt...

A r�ka meg a sajt

Egyszer volt, hol nem volt, m�g hetedh�t orsz�gon is t�l volt, volt egyszer egy r�ka. Ez a r�ka egyszer egy sz�p holdvil�gos �jjelen besz�k�tt egy gazdas�gi udvarra valami �lelmet keresni mag�nak. �sszevissza j�rta a ty�kketreceket, diszn��lakat, mindenf�le mell�k�p�leteket, de ennival�t mag�nak nem tal�lt.
Ki akart volna m�r menni az udvarr�l, de megl�tta az udvar k�zep�n a kutat. Odament a k�thoz, fel�llott k�t l�bra a k�t mell�, s belen�zett a k�t viz�be. S akkor a t�kr�ben megl�tta a holdvil�got. Azt gondolta a r�ka, hogy az egy nagy sajt.
Gondolkozott, hogyan mehetne � oda be, hogy azt a sajtot megegye. Hamar ki is tal�lta. Felm�szott a k�t tetej�re, s ott a k�t v�d�r k�z�l az egyikbe belel�pett. A v�d�r nehezebb lett, mint a m�sik, s leszaladt a v�zre.
Mikor le�rkezett a r�ka, �szrevette mag�t, hogy az nem sajt, hanem csak a holdvil�g. Akkor m�r b�nta, hogy mi�rt ment be, de onnan kij�nni m�r nem lehetett.
Gondolkozott, b�sult, hogy mi lesz bel�le! H�t egyszer egy farkas is beverg�d�tt az udvarra, hogy az is keressen valami ennival�t. Az is �sszej�rta a ty�k�lakat, diszn��lakat, jobbra-balra, erre-arra, de nem tal�lt semmi ennival�t. Mikor m�r ki akart volna menni, � is megl�tta a kutat, s odament. Fel�llott k�t l�bra a k�t g�rgy�ja mell�, s belen�zett a k�tba. L�tja, hogy a v�d�rben ott van egy r�ka s mellette egy nagy sajt. Azt mondja:
- Ejnye, te r�ka koma, de j�l van neked dolgod ott! Nem adn�l nekem is abb�l a sajtb�l egy kicsit? - Dehogynem, farkas koma, adok biza - v�laszolt gyorsan a r�ka.
- Na de hogy lehet oda bemenni?
Azt mondja a r�ka:
- M�ssz�l csak a fedelire e k�tnak, �s �lj bele abba az �res v�d�rbe, s az t�ged sz�pen behoz ide. - Mert a r�ka tudta, hogy a farkas nehezebb, mint �, s mikor az bemegy, � kij�n.
Be is �lt a farkas a v�d�rbe, �s indult lefele, a r�ka meg kifele. Egym�s mellett j�ttek el, h�t j� �tv�gyat k�v�nt a farkasnak a r�ka, s mikor ki�rkezett, kisz�k�tt a v�d�rb�l, s elfutott.
A farkas l�tta, hogy be van csap�dva, mert nem sajt, csak a holdvil�g, de nem volt mit tenni. Ott kellet �lj�n reggelig, am�g megvirradt, s a gazda ment, hogy h�zzon a marh�knak vizet. H�t l�tja, hogy a v�d�rben egy farkas. �sszekiab�lta a szomsz�dokat, s azok j� k�zbeliekkel odakerekedtek, kih�zt�k a v�dr�t, a farkast agyonvert�k, s a b�r�t eladt�k j� p�nz�rt.
�gy volt, v�ge volt, mese volt. 

Grimm: A r�ka meg a macska

Egyszer egy macska az erd�ben k�sz�lt, �s tal�lkozott a r�k�val. "R�ka �rfi okos, tapasztalt j�sz�g, �s nagy szava van az erd�ben" - gondolta, �s nagy tisztess�ggel k�sz�nt�tte: - J� napot, tisztelt r�ka �rfi! Hogy szolg�l a kedves eg�szs�ge? Hogy s mint �rzi mag�t ebben a mai dr�ga vil�gban? A r�ka nagy kev�lyen tet�t�l-talpig v�gigm�rte a macsk�t, nem tudta, egy�ltal�n m�ltassa-e egy-k�t sz�ra. V�g�l azt mondta: - �, te nyomorult bajuszpedr�, te tarka poj�ca, te �henk�r�sz eg�rles�, mi jut eszedbe? Azt mered k�rdezni t�lem, hogy vagyok? Milyen iskol�t j�rt�l te? Mif�le mesters�ghez �rtesz? - Csak egyetlenegyhez - felelte szer�nyen a macska. - Ugyan mihez? - k�rdezte a r�ka. - Ha a kuty�k a sarkamban vannak, fel tudok kapaszkodni a f�ra, �s megmentem t�l�k az irh�mat. - Ez is valami? - hencegett a r�ka. - �n legal�bb sz�zf�le mesters�get tudok, �s r�ad�sul m�g egy zs�kra val� fort�lyom is van. Megesik a sz�vem rajtad, gyere velem, majd �n megmagyar�zom neked, hogyan kell r�szedni a kuty�kat. Abban a szempillant�sban felt�nik egy vad�sz n�gy j�f�le kop�val. Nosza felugrik a macska a f�ra, k�szik f�lfel� a t�rzs�n, meg�l f�nt a tetej�n ahol �g is rejti, lomb is takarja, a f�le se l�tszik. - Most el� a fort�llyal, r�ka koma, nyisd ki gyorsan azt a zs�kot! - kiab�lja lefel� a r�k�nak. Hanem a r�k�t akkorra m�r nyakon cs�pt�k, �s moccanni sem engedt�k a kop�k. - Ejnye, ejnye, r�ka �rfi - sz�lt a macska odaf�nt -, benne ragadt�l a p�cban a sz�zf�le mesters�geddel! Ha ide f�l tudt�l volna kapaszkodni velem, bezzeg nem hagytad volna ott a fogadat!

21 fajta r�ka �r szerte a vil�gon. Megtal�lhatjuk õket a fagyos tundr�t�l kezdve, eg�szen a nagyv�rosok betondzsungel�ig. A r�k�k, hab�r a kutyaf�l�k csal�dj�ba tartoznak, m�gis saj�tos m�don �tv�zik a kuty�k �s macsk�k jellemzõit. A szem�k, karm�ik, k�nnyû tests�lyuk, vad�szati szok�saik, f�ram�sz�si k�pess�g�k a macsk�kra jellemzõ, de testfel�p�t�s�k, g�njeik m�gis a kutyaf�l�khez k�ti õket.

V�r�s r�ka

A v�r�s r�ka (Vulpes vulpes) az egyik legelterjedtebb ragadoz� az elõfordul�si helyein. A sz�lsõs�ges �ghajlatokat kiv�ve a vil�g szinte minden pontj�n megtal�lhat�k

Testhossza el�ri a 120 cm-t, ebbõl farka a harmad�t teszi ki. S�lya 10 kg is lehet. Szõre a v�r�s valamely �rnyalata (barn�t�l �l�nkv�r�sig). Hasa, farka v�ge feh�r, f�lei, l�bai feket�k.

Fogazata alapj�n ragadoz�, de ennek ellen�re mindenevõ �letet �l. T�pl�l�ka nagy r�sz�t a k�l�nf�le pocokfajok teszik ki, de b�k�kat, giliszt�kat, madarakat, d�g�ket is fogyaszt. Megeszi a z�lds�gf�l�ket, bogy�kat is. K�l�n�sen szereti az �des dolgokat.

A p�rz�si idõszak decemberre-janu�rra tehetõ. A h�m, nõst�ny �ltal megjel�lt helyre akadva a szagnyomot k�vetve keresi meg sz�ve h�lgy�t. A viszonylag r�vid p�rz�s ut�n a r�k�k j�tszani kezdenek egym�ssal. A nõst�ny f�ld alatti kotor�k�n 56-60 nap eltelt�vel 3-8 k�lyk�t fial. A h�m h�rom h�napig a csal�dj�val marad, seg�t felnevelni a k�lyk�ket. H�rom h�nap eltelt�vel elhagyja csal�dj�t �s mag�nyos �letm�dot folytat. A k�vetkezõ p�rz�si idõszakban igyekszik ugyanazt a nõst�nyt felkeresni.

A v�r�s r�k�k kb. 14 �vig �lhetnek, de a vadonban t�bbs�g�k nem �ri meg a 8 �ves kort.





�rdekes t�nyek

-A p�rz�si idõszakban l�vik le a legt�bb r�k�t, mert pr�mj�k ekkor a legszebb.

-Az eg�szs�ges r�ka, megfelelõ k�r�lm�nyek k�z�tt meg sem k�s�rli hogy ember �ltal lakott ter�letre menjen zs�km�nyszerz�s c�lj�b�l. De ha term�szetes k�rnyezet�t megv�ltoztatj�k, esetleg k�lyk�ket nevel akkor ennek a lehetõs�ge is fenn �ll. Ez term�szetesem nem vonatkozik az �gynevezett "v�rosi r�k�kra".

-A h�zi�llatok (ak�r kutya vagy macska) n�ha elfogadj�k a v�rosi r�k�t fajtat�rsuknak. Ez az elfogad�s od�ig terjedhet, hogy a h�zi�llat megosztja eledel�t a r�k�val, sõt ak�r j�tszik is vele.

-A veszett r�k�t kiv�ve minden vadon �lõ r�ka f�l az embertõl.

-�rdekes m�don a r�k�kn�l is elõfordul az ut�dnemz�s c�lj�n k�v�li p�rz�s (mint az emberekn�l, vagy egyes majmokn�l).

-R�k�kb�l soha nem v�lik (egyszerûen nem v�lhat) j� h�zi�llat.

-R�k�k nem keresztezhetõk m�s kutyaf�l�vel





Ember �s R�ka

Az ember fenn�ll�sa �ta a r�k�t okos, ravasz l�nynek tekinti, de ugyanakkor vesz�lyes vad�llatnak, amely saj�t h�zi�llatait puszt�tja. Napjainkig rengeteg r�k�t puszt�tanak el. �szak-Amerik�ban az ez�st r�k�t hatalmas farmokon pr�mj��rt teny�sztik.

Mindezek ellen�re rengeteg kult�r�ban a r�ka pozit�v szerepet is kap. N�pmes�kben, �llatt�rt�netekben, filmekben, rajzfilmekben, k�nyvekben, k�preg�nyekben tûnnek fel egyre az �jabb �s �jabb r�ka hõs�k, �gy "a r�ka" az emberi kult�ra szerves r�sz�v� v�lt.
Ha m�r a r�sz�nk, pr�b�ljuk meg v�deni, tisztelni, gy�ny�rk�dni l�ny�ben, amennyi ideig ez csak lehets�ges!
Egy r�ka �l a h�zam k�zel�ben! Mit tegyek?

Elsõ l�p�s: Csod�lkozz �s �r�lj neki!
Komolyra ford�tva a sz�t, r�k�k csak akkor k�lt�znek az ember k�zel�be, ha biztons�gban �rzik magukat �s t�pl�l�kban gazdag helyet tal�ltak. Pl.: egy nõst�ny boldogan bek�lt�zik egy farak�s al� is, ha a k�zelben el�g t�pl�l�kot tal�l, hogy k�lykeit felnevelje. A r�k�k mindig felfedezik a lakhely�k k�r�li k�rny�ket, ez�rt (�s k�v�ncsis�guk miatt) ker�lhetnek k�zel az emberhez.

Sz�val az illetõ r�ka lakhelye minden bizonnyal egy (�vek �ta) elhagyatott farak�s, vagy egy�b hasonl� k�pzõdm�ny, ami nincs k�r�lv�ve ker�t�ssel, �rkokkal, vagy b�rmi m�s term�szetellenes k�pzõdm�nnyel. Ha valamilyen term�szetes v�zforr�s vagy erdõfolt tal�lhat� a k�zelben, az n�veli a hely �rt�k�t a r�ka sz�m�ra. A ter�letnek teljesen "eb-mentesnek" kell lennie �s minden zajforr�st�l t�vol kell esnie, hogy a r�ka alkalmasnak tal�lja.

Ha azt akarod, hogy a r�ka maradjon, akkor semmi esetre sem k�zel�theted meg lakhely�t, nem ijesztheted meg, nem tarthatsz szabadon kuty�t...

Ha azt akarod, hogy a r�ka NE maradjon, akkor a fenti szab�lyok finom megszeg�s�vel (�s nem a r�ka elpuszt�t�s�val) k�lt�z�sre b�rhatod õkelm�t...

Tal�lkoztam egy r�k�val!

1. �r�lj neki ;)
2. Ha a r�ka az "elõ�rt norm�knak" megfelelõen viselkedett (biztos t�volban maradt, f�lt, elfutott), akkor minden rendben.
3. Ha viszont t�l bar�ts�gos volt, k�zel�tett, k�vetett, hagyta mag�t megsimogatni, j�tszani akart, akkor a r�ka veszett! Lehetõleg ker�lj�nk el vele minden kontaktust, �s �rtes�ts�nk �llatorvost vagy hat�s�gi szervet. (L�sd m�g lejjebb.) Ha hozz��rt�nk, megkarmolt, harapott, vagy b�rmilyen sebet ejtett, halad�ktalanul forduljunk orvoshoz!

A r�ka megeszi a h�zi�llataimat?

Ha a h�zi�llatod, egy eg�r, patk�ny, h�rcs�g, aranyhal, aki �jf�l k�r�l a lakhely�tõl biztos t�vols�gra k�borol, akkor minden lehets�ges...

Esetleg, ha egy nagyon fiatal, v�dekez�sre k�ptelen k�ly�kkutya, vagy kismacska �jjel a semmi k�zep�n tal�lkozik egy vakmerõ �s nagyon �hes r�k�val, akkor tal�n..

De b�rmely �llat, amelyik tud futni, v�dekezni, seg�ts�g�rt ki�ltani, vagy emberszag�, nincs kit�ve a vesz�lynek....

A r�ka rabolja a baromfiaimat, mit tegyek?

Az esetek 99,9%-ban a r�k�k nem k�zel�tik meg az ember lakta ter�leteket, kiv�ve, ha az �hs�gtõl az m�r vakmerõ, vagy esetleg otthon p�rja �s k�lykei v�rj�k a falatot...

A legfontosabb, hogy ker�lj�k a durva eszk�z�k haszn�lat�t. A r�ka megm�rgez�s�vel, csapd�ba csal�s�val, lel�v�s�vel nem old�dik meg a probl�ma, hiszen, m�s r�ka ezek ut�n ugyan�gy megl�togathatja baromfi udvarunkat...

Megold�st jelentõ m�dszer lehet a ker�t�s �s a baromfi�l hib�inak kijav�t�sa, de a legbiztosabb m�dszer, ha vesz�nk egy kuty�t (�s legal�bb annyi l�ncot adunk neki, hogy a ker�t�st �s a baromfi�lat k�rbe tudja j�rni a k�rd�ses helyeken)... A kutya szaga ugyanis a legvakmerõbb r�k�t is elriasztja...

A r�ka veszetts�g elleni olt�sa?

Ez nem a "civilek" feladata. A k�l�nb�zõ vad�szt�rsas�gok l�tj�k el ezt a c�lt.
M�dszer: veszetts�g elleni sz�rummal kezelt "beetetõ" csal�tek sz�tsz�r�sa a r�k�k �ltal lakott helyeken.
Figyelem! Az �gy kihelyezett csal�tekhez semmik�ppen se �rj�nk, hiszen az v�r�ramba (sebbe) ker�lve veszetts�get okoz!!! Ha �gy j�rtunk azonnal forduljunk orvoshoz!!!

Veszett r�ka!!!

Na igen. Ez az a pont, ahol az �sszes r�k�k viselked�s�re �ssze�rt sz�veg semmiss� v�lik. A veszett r�ka �ltal�ban bar�ts�gos, nem f�l az embertõl, sõt, kutya m�dj�ra k�veti, vele �s h�zi�llataival j�tszani akar. De mindez persze csak az�rt van, hogy a kellõ pillanatban okozott sebbel a r�ka �tadja betegs�g�t!

Ha ilyen r�k�t l�tunk, halad�ktalanul jelents�k a k�rzet �llatorvos�nak, az õ feladata, hogy int�zkedjen. Sajnos a k�rd�ses �llatot le fogj�k lõni (mert le kell), hiszen a veszetts�gre jelen pillanatban nincs gy�gym�d...

R�k�t akarok tartani, mint h�zi�llatot, ez lehets�ges?

Jajj! A nagy gond a kifejez�ssel van, mint "h�zi"�llat. R�k�b�l soha nem lesz (j�) h�zi�llat.

�ltal�ban, ha valaki r�k�t akar tartani annak k�t oka lehet:
1. Hallottunk/olvastunk/l�ttunk az �llatr�l valamit, ami rokonszenvess� tette, �s szeretn�nk tartani egyet.
2. Egy "egzotikus" �llattal el lehet dicsekedni b�rhol.

Kezdj�k visszafele:
2: Ez olyan szintû lealacsonyod�s, mintha csak a bund�j�t venn�nk meg... Az �llat nek�nk csak annyi, mint egy kir�ly kocsi, vagy egy kir�ly h�zimozi rendszer, amivel lehet villogni a haverok elõtt...
1: A r�k�k nem eg�szen olyanok, mint ahogy a m�di�kban megismerhetj�k õket (kiv�ve tal�n a term�szetfilmeket). Egy r�k�s k�preg�ny/reg�ny/film nem fedi a val�s�got! Ha ezek alapj�n akarunk r�k�t tartani akkor k�sz�lj�nk fel a csal�d�sra...

Probl�m�k/t�nyek:
1: A r�k�k tart�sa sok orsz�gban/v�rosban tiltott! Ha r�k�t akarunk tartani, ahhoz hivatalos r�ka nevelõv� kell v�lnunk. Ez azt jelenti, hogy kellõ felszerelts�ggel, szakismerettel kell elismerten rendelkezn�nk ahhoz, hogy egy�ltal�n enged�lyt kaphassunk. (Az eg�sz folyamat legjobban egy "�llatkert �zemeltet�si jog��rt val� k�zdelem" szerû proced�ra....)
2: Ehhez tartozik, a r�k�k rendszeres �llatorvosi ellenõrz�se (fel�gyelete). Mivel az �llat nem a szabadban �l, ez�rt rengeteg vizsg�latra van sz�ks�g meghat�rozott idõk�z�nk�nt. (�jabb p�rhuzam az �llatkertekkel...)
3: A r�k�k szaga. Amely nem t�l kellemes, �s nagyon hasonlatos a borz bûz�hez...
4: A r�k�k destrukt�v hajlamai. Mondjuk �gy, hogy im�dnak �sni, k�rnyezet�ket �trendezni. Ez�rt az esetleg (rem�lem ilyen nincs) lak�sban tartott r�ka f�l nap alatt forg�csot gy�rt b�torainkb�l...
5: A r�ka beszerz�se. T�bb lehetõs�g�nk van. Vehet�nk �llatkerttõl, ez csak a p�nzen m�lik. Be is foghatunk, de ezzel szint�n t�rv�nyt s�rthet�nk, r�ad�sul a befogott r�k�k rendszerint betegek, vagy veszettek...

Ha ezek ellen�re m�gis r�k�t akarunk tartani, akkor azt mindenk�ppen leg�lisan tegy�k.

R�kament�s?

1: Beteg r�ka: �rtes�ts�k a k�rzeti �llatorvost. A r�ka (ha meggy�gyul) vagy �llatkertbe, vagy (szerencs�sebb esetben) vad�llat-rehabilit�ci�s k�zpontba ker�l, ahol a felk�sz�t�s ut�n szabadon engedik.
2: Veszett r�ka: �rtes�ts�k a k�rzeti �llatorvost. A r�k�t le fogj�k lõni, mert nincs m�s megold�s.
3: Fogs�gban (enged�ly n�lk�l) tartott r�ka: �rtes�ts�k a k�rzeti �llatorvost (vagy a hat�s�gokat). A r�ka �llatorvosi vizsg�lat ut�n vagy �llatkertbe, vagy rehabilit�ci�s k�zpontba fog ker�lni.
4: R�kaszõrme-farm: az itt �lõ �llatok �ltal�ban enged�llyel tartottak, mivel legt�bbj�k fogs�gban sz�letett, ez�rt megment�s�kre, rehabilit�ci�jukra nincs m�d.
5: Enged�ly n�lk�li szõrmefarm: �rtes�ts�k a hat�s�gokat. A szabadban sz�letett r�k�kat rehabilit�lj�k. A t�bbi enged�llyel tartott szõrmefarmhoz, esetleg �llatkertbe ker�l.